Mit érdemes tudni a párhuzamos gondolkodás - hat gondolkodó kalap® technikáról?
„A PÁRHUZAMOS GONDOLKODÁS − A HAT GONDOLKODÓ KALAP ®” (eredeti cím: Six Thinking Hats, magyar nyelvű kiadása megjelent a Manager Könyvkiadónál)
Nem azért fordulunk a vitához, mert bevált, hanem azért, mert nem ismerünk semmilyen más, valóban hatékony technikát egy téma körüljárására, kimerítő feltárására sem az üzleti életben, sem az oktatásban − vallja Edward de Bono kommunikációs guru. Ezt orvosolandó született meg a mára világsikert aratott, hatékony eszköz, A PÁRHUZAMOS GONDOLKODÁS − A HAT GONDOLKODÓ KALAP ®.
A technika lényege, hogy a beszélgetőpartnerek mindegyike egyszerre ugyanabból a szemszögből veszi górcső alá az adott helyzetet. A színes kalapok a párhuzamos gondolkodás szakaszainak metaforái (objektív tényeket tár fel − fehér kalap, a hozzá társított érzelmeket sorjázza indoklás nélkül − piros kalap, annak reális veszélyeire − fekete − és a benne rejlő lehetőségekre − sárga kalap − hívja fel a figyelmet, kreatív szempontból közelíti meg a témát − zöld kalap −, vagy épp a vitát moderálja − kék kalap).
Az egók élet-halál harcát tehát felváltja az alapos, egy mederben tartott MEGBESZÉLÉS, amelyből kizárjuk a hiúsági kérdésnek számító„Kinek van igaza?” motívumot, és a „Hogyan hozzuk meg a közösség szempontjából legkedvezőbb döntést?” kérdésre fókuszálunk.
A technikát használó (szak)emberek bizonyítottan hatékonyabbak, hiszen rengeteg időt, energiát és anyagi forrást, nem utolsósorban idegeskedést takarítanak meg a célravezető, rövid, tiszteleten alapuló tárgyalások révén .
A professzor úttörőnek számított azzal a felfedezésével, hogy az észlelés folyamán keletkezett érzések a legfontosabb tényezők döntéseink meghozatalában. Hosszú évtizedek kutatásai igazolták, hogy az − észlelet formájában megnyilvánuló − aszimmetrikus agyi ideghálózatok által termelt biokémiai anyagok nagymértékben befolyásolják a döntési folyamatainkat, miközben arra törekszünk, hogy figyelmen kívül hagyjuk érzelmeinket − elfojtsuk, illetve ne tudatosítsuk őket −; és mindent a logika, a racionalitás határozzon meg.
Általában nem vagyunk tudatában annak, hogy az egónk jelentős mértékben akadályoz bennünket a hatékony gondolkodásban és érvelésben! A klasszikus vitában az egó konfrontatív és szembenálláson alapuló magatartásra kényszeríti a résztvevőket. „A PÁRHUZAMOS GONDOLKODÁS − A HAT GONDOLKODÓ KALAP ®” eszköz pedig kiküszöböli az egót mint tényezőt. Segítségével az egónkat arra kényszerítjük, hogy hatékony teljesítményt és konstruktív hozzáállást biztosítson a döntési folyamat különböző szakaszaiban.
A forradalmian új eszköz a tárgy semleges és objektív felmérésére nyújt lehetőséget – a vita nem. Alkalmazásával sikerrel törekedhetünk arra, hogy a vitát, a konfliktust, a gyűlölködést felváltsa az együttműködés, a bizalom, a tiszteleten alapuló, mindkét fél számára előnyt biztosító alkudozás.
Edward de Bono 1933-ban született Máltán. A Máltai Orvosi Egyetem elvégzése után Oxfordba került, ahol ígéretesen kezdődött pályája, kitűnő eredménnyel tette le pszichiátriai szakirányú doktori vizsgáit. Cambridge és Málta díszdoktorrá avatta; Oxfordban, Londonban, Cambridge-ben és a Harvardon máig egyetemi előadó.
Behatóan vizsgálta a kognitív folyamatokat, a kritikai gondolkodást fejlesztő, egyszersmind feltételező „tartós tanulás módszertanát”. Műveit 34 nyelvre fordították le. 52 ország hívta meg, hogy a „A PÁRHUZAMOS GONDOLKODÁS − A HAT GONDOLKODÓ KALAP ®” kommunikációs technikáról előadást tartson. Ezt a technikát kifejtő főműve számos országban általános és középiskolai kötelező olvasmány.
Igazi jelentőségét az adja, hogy műveinek számos tudományterületre volt − és van máig – megtermékenyítő hatása.
1992-ben a Bostoni Nemzetközi Gondolkodás-módszertani Konferencián a gondolkodástanítás és –fejlesztés gyakorlatba való átültetéséért pedagógiai díjjal tüntették ki. Az üzleti életben is kitűnően hasznosítható tanulási és kreatív módszerekről, újszerű, együttműködésen alapuló döntési folyamatokról (l. „A PÁRHUZAMOS GONDOLKODÁS − A HAT GONDOLKODÓ KALAP ®” kommunikációs technika ismertetője) olyan világcégek felsővezetőinek tartott továbbképzéseket, előadásokat, mint az IBM, Du Pont, British Airways, Ericcson, Total, Siemens, Hewlett Packard, Microsoft…vagy akár a Pentagon.
1969-ben megjelent alapművében, Az elme működésében − tíz évvel korának logikával foglalkozó tudósai előtt jutott el ma megerősített eredményekhez.
Kidolgozta és gyakorlatiassá tette a konstruktív gondolkodás módszerét.
A módszer magyarországi mestertrénere: Szabó Erika, a Manager Könyvkiadó igazgatója.